Klasszikushock

Kedvenc zenészeink elkerülhetetlen elvesztése egy családi tragédia pörölycsapásszerű hatásával egyenértékű, hiszen végső soron ugyanarról van szó. Tore Ylvisaker is úgy távozott 2024. augusztus 16-án, hogy magával vitt belőlünk is egy darabot, mi pedig azóta sem vagyunk teljes egészek. Az Ulver billentyűs/programozó/zeneszerzője mögött páratlan életmű áll, amely egyetlen pillanat alatt átértékelődött sokunk számára, és ennek semmi köze a hozzáadott kulturális értékhez, amelyről azonban nagyon nehéz közhelypufogtatás nélkül beszélni. Ha emlékezni akarunk – márpedig akarunk – az Ulver komplementerként is felfogható csúcsalkotásaihoz illik visszanyúlnunk, ezzel is szavakba foglalva ezt az elképesztő veszteséget. Következzen a Blood Inside, a Shadows Of The Sun és Tore Ylvisaker története.

Negyven évvel ezelőtt, 1984 végén jelent meg Bryan Adams negyedik stúdióalbuma. A Reckless Bryan 25. születésnapján került a boltokba, és egyből berúgta a kanadai dalszerző/énekes előtt a mainstream felsőházának kapuját. Az album tíz dalából hat brutális sláger lett, így kora és az évtized egyik meghatározó rádiórock-sikerlemeze lett, és megalapozta Adams máig tartó pályafutását. Sikerballadái miatt Mr. Hétköznapi Srácot később gyakran már nem sorolták a hard rock színtérhez – ám a mai fejjel is tökéletes albumot hallgatva nem kérdés, honnan érkezett és kiknek játszott akkoriban Bryan, még ha kicsit ki is lógott a korszak harsányabb, macsóbb előadói közül.

Óriási hiányosságot próbálunk orvosolni az egyetemes könnyűzene egyik, ha nem egyenesen leghíresebb albumával, ami már megjelenése idején is olyan példányszámokban lelt gazdára, hogy abban az időben még nem igazán volt példa hasonlóra. Nagyon nehéz lenne kiválasztani a legerősebb Beatles-lemezt, de az biztos, hogy az ötvenöt esztendővel ezelőtt megjelent Abbey Road akár a zenekar magnum opuszaként is aposztrofálható lenne, amelynek kulisszatitkai mögé érdemes egy kicsit közelebbről is bekukkantani.