Interjú

Peter Dolving a metalban olyan, mint a filmes szakmában Woody Allen vagy az irodalomban Kurt Vonnegut. Nyakig merül az adott világba, mégis inkább hangos kívülálló, aki élesen, cinikusan és mindig rendkívül intelligens módon bírál mindent maga körül. Az interjúkban is rendre eltér a kérdéstől, átformálja az irányt és véleményt formál, egyszóval remek beszélgetőpartner. A következőkben a 2011-es év egyik legjobb lemezéről, a világról és Peter Dolvingról beszélgettünk. Peter Dolvinggal.

Eredetileg Tom Arayával lett volna találkozónk a Slayer és a Megadeth közös budapesti koncertjének délutánján, de az énekes/basszusgitáros éppen nem érezte jól magát. Így aztán végül a csapat talán legismertebb figurájának, főnökének és egyben szóvivőjének, Kerry King gitárosnak örülhettünk. Kerryvel ugyan nemrég már közöltünk egy beszélgetést, de a Slayer körül folyamatosan zajlanak az események, ezért természetesen nem okozott gondot ismét elcsevegni vele a rendelkezésünkre álló szűk negyedórában a beugró gitárosokról, a következő Slayer lemezről és egyebekről. Pláne, hogy a gyakran arrogáns megmondóemberként emlegetett, idén már 47 éves King valójában roppant barátságos, kedélyes interjúalany.

Közhely, hogy a Megadeth sokkal inkább Dave Mustaine szólóprojektje, mintsem betonbiztos felállású zenekar négy egyenrangú taggal, Shawn Drover széke azonban lassan hét éve stabil, és egyáltalán nem is látszik inogni. Az idén 45 éves dobos lelazult, barátságos hangulatban válaszolgatott a Shock! kérdéseire a zenekar budapesti koncertjének délutánján az Arénában, bár utána kicsit elszomorodott, amikor nem tudta leszedni a falról az impozáns European Carnage óriásplakátot...

The Eye Of Time címmel került nemrég a boltokba a Chronology nevű magyar csapat debütáló albuma. Sokan talán egy teljesen új bandát várnak a még kevésbé bejáratott név alapján, pedig a zenekar sokat próbált veteránokból áll, akik – egy kicsit más leosztásban – a világ egyik legprofibb Iron Maiden tribute formációjában, az Iron Maidnemben is együtt muzsikálnak. Cserfalvi „Töfi" Zoltán gitáros segítségével mélyedtünk el egy kicsit a Chronology sztorijában.

Kis hazánk már kétségtelenül nem fehér folt a külföldi koncertszervező cégek szemében, sokszor a bőség zavarában válogatunk, mire menjünk és mit hagyjunk ki, de azért az a majd’ hat év bizony rettentő hosszúnak tűnik, amit a Slayer nélkül voltunk kénytelenek kibekkelni. Ám idén április 8-án végre újra élőben hallhatjuk a bandától a metal féktelen örökzöldjeit, amikor a Megadeth társaságában koncerteznek Budapesten. A zord külső mögött rejtőző, valójában roppant kedélyes Kerry King csörgött ránk, hogy meséljen a Big Fourról, nevetgélve nosztalgiázzon és véleményt formáljon.

Mindig nagy rizikó úgy újjáalakítani egy régóta feloszlott kultuszbandát, hogy valaki hiányzik belőle a régi időkhöz képest, de a stoner színtér talán leghatalmasabb istene, a Kyuss három egykori tagja mégis vette ehhez a bátorságot. A Kyuss Lives! néven koncertező formáció márciusban Budapestre is eljutott a '90-es évek első felének meghatározó dalaival, és ahogy tőlünk nyugatra, úgy Magyarországon is megoszlanak a vélemények azt illetően, mennyiben felelnek meg a nagy elvárásoknak Josh Homme gitáros nélkül. Ezt a kérdéskört is alaposan körbejártuk Brant Bjork dobossal a buli délutánján.

San Francisco egyik emblematikus thrash zenekara, a Death Angel bő tíz év szünetet követően a 2000-es évek elején alakult újjá, és lendületük azóta sem lankad. A bandában ma már csak két eredeti tag zenél, de ahogy azt márciusban ismét megtapasztalhattuk, intenzitásukon ez mit sem változtatott: jó szokásukhoz híven ismét végtelenül feszes és pusztító bulit adtak a Dürer Kertben, a Relentless Retribution lemezbemutató turnéján. A koncert előtt a civilben is roppant energikus és végtelenül barátságos énekessel, Mark Oseguedával beszélgettünk.

Bobby „Blitz" Ellsworth a színpadon kívül is olyan, mint a világot megváltó deszkákon: csak úgy sistereg az energiától. A thrash műfaj egyik emblematikus frontemberét sem a rák, sem egy kilenc évvel ezelőtti stroke nem volt képes a padlóra küldeni, és ahogy azt Budapesten is újfent bizonyították, az Overkill-lel is jó ideig számolni kell még a színtéren. A rendkívül barátságos és közvetlen, végig hatalmasakat nevető Blitzet a Petőfi Csarnok egyik félreeső zugában ültettük le egy kis beszélgetésre a koncert délutánján.

Mi a közös pont a Heathenben, az Exodusban és a Die Kruppsban? Természetesen a gitáros Lee Altus! Az örökké mosolygó, az élettel láthatóan teljesen elégedett fickót a Killfest turné budapesti állomása előtt csíptük el a backstage-ben, aki láthatóan meglepődött, hogy személyünkben nemcsak vérbeli thrasherekkel, de egy fanatikus Die Krupps rajongóval is találkozhatott.

Szinte hihetetlen, de a svéd Therion már 24 éve létezik, a tavaly év végén megjelent Sitra Ahra pedig már a tizennegyedik stúdiólemezük a sorban. A civilben leginkább TTK-s egyetemistának kinéző Christofer Johnsson a budapesti fellépésüket megelőzően minden kérdésünkre meglepő őszinteséggel, mindennemű köntörfalazás nélkül válaszolt.

A The Haunted új albuma, az Unseen garantáltan 2011 egyik legvitatottabb lemeze lesz, a svéd modern thrash mesterek ugyanis vettek egy nagy levegőt, és minden korábbinál dallamosabbra, szellősebbre vették a stílust. Az elsőre sokkolóan meglepő, ám minden egyes hallgatással újabb és újabb rejtett rétegeket, értékeket feltáró anyagról a zenekar dán származású dobosával, Per Möller Jensennel beszélgettünk.

Felfelé ível az Orphaned Land csillaga. A kifogástalan The Never Ending Way of ORwarriOR megjelenése után a zenekar határozott lépésekkel hódítja meg a világot. Hozzánk az Amorphis turnéjával érkeztek 2010 novemberében, ahol a buli előtt pedig a turnébuszban sikerült eszmét cserélnünk a két gitárossal: a nonstop mosolygó Yossi Sa'aron Sassival és Matti Svatizkyvel.

A Cadaveres zenekar körül mindig zajlik az élet: folyamatosan koncerteznek, különböző kiadványokat is kvázi menetrendszerűen kapunk tőlük, és a szokásos zenekari tagcserék sem kímélték őket az elmúlt években. A nemrég megjelent új album, a Mindstream kapcsán a zenekar motorját, Körmöczi Péter gitárost kerestük meg.

Hatalmas diadalmenetben turnézza körbe Európát az újjáalakult Accept legénysége, akik február 2-án Budapesten, a Club 202-ben is felléptek új frontemberükkel, a T.T. Quickből ismert Mark Tornillóval. A koncert napján Wolf Hoffmann-nal, a legendás német zenekar gitárosával ültünk le beszélgetni a tavalyi Blood Of The Nations kiadása óta eltelt időszakról és a banda körüli aktuális dolgokról.

Az Ayreon, az Ambeon, a Star One és a Guilt Machine egyaránt legendás a vastag hangszerelésű progresszív zenék híveinek körében, de a vendégek hadseregét felvonultató lemezek mögött álló agytrösztöt, Arjen Anthony Lucassent ma már szerencsére senkinek sem kell külön bemutatni. A holland multihangszeres zeneszerző-producer tavaly ismét metalos oldalát villantotta fel a Star One nyolc év után megérkezett második albumán, így elsősorban erről kérdeztük.

Tavaly év végén jelent meg a Blind Myself pályafutásának első válogatáslemeze, a Szumma, rajta számos extra érdekességgel, ahogy az már megszokott az ilyen esetekben. A zenekar nagyjából ezzel párhuzamosan ingyen letölthetővé tette a honlapján az összes korábbi albumát is. Tóth Gergő énekest, a banda motorját a Szumma tükrében kérdeztük az elmúlt 15 évről, a jelenről és természetesen a jövőről is.

7 Sinners címmel pályafutása egyik legerősebb lemezét adta ki nemrég Németország vezető heavy metal csapata, a Helloween. A november végén a Petőfi Csarnokban is felbukkant banda bőgősével, a barna sörét bőszen szorongató Markus Grosskopffal ültünk le egy kis beszélgetésre a buli előtt.

A 2010-es év végi Therion turnét vendégként az a Waldemar Sorychta bőgőzi végig, aki egyike az európai metal színtér legelismertebb producereinek, illetve akihez olyan legendás zenekarok köthetők, mint a Despair vagy a Grip Inc. A roppant nyílt és kedves, totál anti-rocksztár fazonú Waldemarral többek között a Gripben eltöltött időket is felidéztük.

Ozzy Osbourne októberi budapesti koncertjén végre a szélesebb közönségrétegeknek is bemutatkozhatott a Room Of The Mad Robots, akik egy éve jelentették meg első lemezüket, a Mechanical Sound Empire-t. A két ütőssel felálló, doomos, grunge-os és modern metal hatásokkal egyaránt rendelkező bandában az album kiadása óta lezajlott egy énekescsere is, mostanság pedig egy EP-n dolgoznak az új frontemberrel. Ónodi Gergely, a különleges extra ütőhangszerek mestere válaszolt a Shock! kérdéseire.

Aki már egyszer is volt Dark Tranquillity bulin, pontosan tudja, hogy a zenekar frontemberének két dal között folyamatosan fülig ér a szája. Nincs ez másképp interjún sem, a hihetetlenül közvetlen, és folyamatosan mosolygó Mikael Stanne énekessel az októberi koncertjük előtt ültünk le beszélgetni.