Először is gratuláció az S.P. stúdiónak a kitűnő hangzásért. A "Máshol-Másképp" a Black-Out féle dallamos rockzene vonalán mozog, némi funkys keveredéssel. Blézs hangja a legtöbb esetben párhuzamba hozható Kowalskyval, nyújtásban, fekvésben majdnem egyező.
"Hű, de jól néz ki a borító!" - a legelső benyomásom ez volt a három dalt tartalmazó demóról. Vagyis a cd tokról.
Belfastból, Észak-Írországból postázta nekünk harmadik demóját a Sinocence. Thrash, thrash, thrash, ezerrel szól a Testament-hatású klasszikus tikatika már az első dalban (Makin' A Monster).
Nem vicc, tényleg ez a zenekar neve, csak két k-val, az is szemben áll egymással a borítón. Kedvesen kezdődik a demó, egy kis elektronikus puttyogás kíséretében csak annyit üvölt a vokalista, hogy Shokk, melengeti ez a szívemet, akárki akármit is mond.
Úgy látszik, Olaszországban a demózást is komolyabban veszik, hiszen ez a kiadvány is rendes nyomdai borítót kapott - bár nem mintha számítana, ha a zene csapnivaló.
A Shapes Of Distortion 2005-ben alakult, jelen demóról két dalt tavaly vettek fel, kettőt pedig koncerten rögzítettek. A biográfia szerint saját maguk sem tudják, hogy mit is akarnak játszani, a stílusmeghatározások között szerepel disco, black metal, fun metal, hard rock, és ez nagyon szőrmentén így is van.
Franciaországból érkezett a 7th Nemesis 3 számos promó CD-je. 2000 decembere óta létezik a csapat, saját bevallásuk szerint black/death metalt játszanak némi 70-es évekbeli pszichedelikus hatással keverve. A most hallgatott három dalt 2002 áprilisában rögzítették, azzal a nem titkolt céllal, hogy kiadót keressenek magunkak.
Portugáliából érkezett a Seven Stitches 3 dalt tartalmazó demója. A csapat 2001-ben alakult, tagcserék, koncertek után 2005 februárjában érkeztek el oda, hogy rögzítsék ezeket a nótákat, mostanában pedig első lemezre készülnek állítólag.
2002-ben alakult olasz csapat, gótmetal alapokon, kicsit heavy metalos és nagyon csipet progos témákkal.
A borító miatt egy ideig ide-oda toltam a cd-t, valahogy az maradt meg, biztos valami black csapat, aztán persze jól nem.
Istenkém... Bár minden demó így szólna, és minden demózó zenekar ilyen tehetséges lenne... Na jó, a hangzás vékonyka, de egyrészt a gitáros úr szobájában készült, másrészt viszont nagyon arányos, tiszta hangkép jellemzi (ami a zenekart dicséri, hiszen önnönmaguk hangmérnökei).
Egyáltalán nem friss anyag, de még mindig aktuális, ráadásul hozzánk csak mostanában jutott el. A fővárosi csapat ebben a felállásban 1999 szeptembere óta működik, a Scherzo (élénk ütemű zenedarab, rendszerint szonáták vagy szimfóniák egyes tételeit nevezik így) nevet valamivel később vették fel, és rövidesen nekiláttak az aktív koncertezésnek is.
A Scherzo nem pelyhes állú kissrácok gyülekezete, jó ideje zenélnek, no meg nem is tizenévesek. 2000-es demójukról anno mi is írtunk, most új életjelet küldtek magukról. Az eltelt időben megváltak énekesüktől, akit aztán a demó felvétele előtt visszavettek. Hm.
Ismét egy banda "szűkebb hazámból". A S.C.F.-nek ez az első demója zenéjük death/grindcore. Nekem a régebbi Carcasst juttatja eszembe, bár egyszerűbb felépítésűek a számok, mint az egykori brit zenekar esetében.
A nyíregyházi illetőségű csapat '97-ben alakult, '98 februárjában rögzítették első demójukat, melyről MSE írt kritikát az első Shock!-ban. Azóta az akkori felállásból csak a dobos Makara László és a bőgős/hörgős Tóth László maradt, tavaly szeptemberben csatlakozott hozzájuk a két új gitáros, Olasz Norbert és Éliás Csaba.
Büntető demócím. Mármint lepötyögni a billentyűzeten. Viszont a zene! Egy 20-as átlagéletkorral büszkélkedhető csapat olyan profi demóval örendeztetett meg, hogy idei kedvenc demómmá avanzsálódtak.
A tévedések elkerülése végett, ez még csak demóelőzetes, mert a felvétel minősége és a kidolgozottság még hagy maga után kívánnivalót, ugyanis pár hónap együtt zenélés után próbafelvételek nélkül, csak úgy élőben felnyomták a nótákat, így rengeteg pontatlanság hallható a dalokban, és a hangzás minősége is gyenge.
4. oldal / 14
